Ok, okozat

A motorfelújítás egyik legnehezebb feladata a hiba feltárása. Százból kilencvenkilenc esetben szemmel látható és mérésekkel alátámasztható egzakt hibák tapasztalhatók egy motor hibafelvételezése közben.

Ám nagyon fontos megtalálni az okokat. Vegyünk például egy tönkrement dugattyút. A dugattyúk többféleképpen és több okból mondhatják fel a szolgálatot.

Diesel motoroknál a legtöbb esetben tapasztalható a befecskendező rendszer elemeinek meghibásodása okán bekövetkező hiba (és igaz ez egyre több benzines motorra is). A nem megfelelően beporlasztott üzemanyag kenési elégtelenséget okoz, így megragad a dugattyú a hengerben, továbbá magas nyomású rendszereknél az ki is lyukadhat, ami viszont egyértelműsíti a hibát.

Továbbá az el nem égett üzemanyag felhígítva a motorolajat, rontva annak viszkozitását, kenési képességét, amelytől a motorblokkban a hajtókar vagy nyugvócsapágyak, segédtengely csapágyak, vezérműtengely szintén súlyosan károsodhatnak. Hasonló a dugattyún keletkező sérülés, a nagyobb teljesítményű motorok esetében, melyek olajzófúvókák segítségével hűtik a dugattyút, ha a fúvókában eltörik a rugó, eltömődik annak járata.

csapágy

Itt jegyezném meg, hogy ilyen mértékű csapágy károsodást, melyet a képen láthat a kedves olvasó, előidézhet olajhiány, alacsony olajnyomás, túl magas olajnyomás vagy akár idegen anyag jelenléte is a motorolajban.

A példákból már jól látható, hogy nem elég a kézzel fogható tényekre támaszkodni. Mindenképp fontos a hiba precíz és pontos feltárása annak érdekében, hogy a felújítási folyamat eredménye ne vesszen kárba rövid idő elteltével. Nagy szerep hárul az autót szerelő kollégára is, hiszen a gépműhelybe az esetek 99%-ban nem jutnak el a kiszolgáló berendezések.

Ezen tények függvényében műhelyünkben nem is lépünk tovább a hibafeltáráson, míg nem derül ki az ok okozati összefüggés. Egy észre nem vett olajszivattyú hiba (nagy illesztési hézag, megnövekedett foghézag, nem működő nyomásszabályzó szelep) vagy egy rosszul működő befecskendező szivattyú a nullával teheti egyenlővé a befektetett időt, energiát és nem mellesleg a pénzt.

Az előző cikkben is említést nyert: nagyon fontos ezért, hogy míg a motor a gépműhelyben tölti hasznosan az idejét, addig a segéd berendezéseit sem szabad a sarokba dobva tétlenségre ítélni. Igen is fontos azok bevizsgálása, felújítása. Legyen szó a már említett szivattyúról, befecskendező szelepekről, turbófeltöltőről, kettős tömegű lendkerékről. Azon túl, hogy hosszútávon a nagyobb befektetés megtérül – még egy napi használatban lévő személyautónál is, de nem beszélve mondjuk egy árufuvarozó teherautóról vagy egy munkagépről – de bármennyire is hihetetlen, még pénzt is spórolhat a felhasználónk.

Vegyünk egy nagyon alap példát: a hengerfejet leszereli az autószerelő, mert van egy kis nyomás a hűtőkörben. Nem kérünk a gépműhelytől csak síkköszörülést. A síkköszörülés összességében nem drága dolog. A síkolás és tisztítás után a szerelő felszereli a hengerfejet a motorblokkra új tömítéssekkel és hengerfej csavarokkal. A túlnyomás megszűnik, a szerelő készre jelent és elkezdjük használni autónkat. Következő olajcserénél jelezzük a szakemberünknek, hogy kissé nehezen indul az autónk reggelente. Mér egy kompressziót rajta, ami a gyári értéktől alacsonyabbat mutat. Ezek után a veszteségmérés következik. Ekkor meghallja szerelő, hogy mind a szívó, mind a kipufogó torokba beledolgozik a hengerekre mért levegőnyomás. Hiba: a szelepek nem zárnak. A konklúzió: a hengerfejet sajnos újból le kell szerelni, a szelepzárást helyre kell állítani. A felhasznált tömítések és hengerfej csavarok mehetnek a kukába, az autószerelő műhely pedig újra számlázza a szerelési díjat. Csak mert szerettünk volna megspórolni 20-30.000 Ft-ot. Plusz a méreg, hogy az autónk újból pihen egy, de lehet, hogy kettő hetet szétszerelve. A rendesen elvégeztetett gépmunka és a kétszeri javítás összege köszönő viszonyban sincsenek egymással.

A hibafeltárás menete

A munkafelvevő kolléga felveszi az autó pontos adatait. Ez nagyon fontos, hiszen itt már el lehet gondolkodni a gyakran előforduló típushibákon, továbbá a későbbi alkatrész keresést megkönnyíti, ha tudjuk az autó motorszámát, alvázszámát (előzetes ajánlatkérés esetén is jó, ha az ügyfél maga elé készíti a forgalmi engedélyt a felesleges körök futkosásának elkerülése miatt).

Amennyiben megvannak az adatok, ezek után fontos kikérdezni az ügyfelet vagy az autószerelőt a meghibásodás körülményeiről. Itt nem szabad rossz diák módjára elhallgatni az előzményeket. Saját érdekünk is, hogy minden körülmény ismert legyen.

Átvételt követően jön a szétszerelés, vizuális ellenőrzéssel egybekötve. Minden apró jel fontos, így a ne csak nézz, láss is szemlélet alapján kell mindent szemügyre venni.

Ezek után jöhetnek a mérések. Fontosabb méretek fentről lefelé haladva egy blokkot illetően:

  • sík ellenőrzése élvonalzóval
  • dugattyú ovalítása, kúpossága (egy mai modern dugattyú akkor jó, ha ovális és kúpos is a megfelelő helyen)
  • illesztési hézag meghatározása, hengerfurat mérése annak ovalításának és hordósságának vizsgálata (a dugattyú gyűrűk a henger terhelt oldalára nagyobb koptató hatást gyakorolnak, továbbá azon a részen ahol a gyűrűk ellátják szerepüket, jobban kopik a henger)
  • hajtókar csapszegperselyének mérése
  • hajtókar csapágyfészkének bemérése, főtengely nyugvó és hajtó csapjainak mérése, repedés vizsgálat és az esetleges görbülés ellenőrzése, a motorblokkban a nyugvó csapágyak fészkeinek mérése

Látható, hogy mennyire összetett folyamat csak azt kitalálni merre induljunk el, mi az, amit mindenképp el kell végezni a motoron. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy innen már egyenes az út.

Keressetek minket bizalommal kérdéseitekkel, kövessétek Facebook oldalunkat, ahol sok érdekes képpel és kis videóval szoktunk jelentkezni.